Lazúrozás

A fa megmunkálására számos módszert ismerünk, ide tartozik a lazúrozás is. Lényege, hogy az erezetét, természetes mintázatát láttassuk, kihangsúlyozzuk. A fa minőségétől és jellegétől függően különböző lazúrfestékeket használhatunk. A puhább minőségű fa anyag többet, míg a keményebb, masszívabb fa anyag kevesebb anyagot szív magába, szívóképessége alacsonyabb.

Olyan fából készült tárgyakon vagy felületeken, melyek folyamatos időjárási vagy egyéb igénybevételnek vannak kitéve, vékonylazúrt alkalmazunk, míg a megfelelően kiszárított, méretéből nem engedő faanyagokat vastaglazúrral kezelhetjük.

De hogyan is kezdjünk hozzá?

Fontos, hogy mielőtt belevágunk, meggyőződjünk róla, hogy a faanyag kellőképp száraz. Az alapozó és a festék réteg ugyanis a tökéletesen száraz fába szívódik be a leghatékonyabban, így növeli annak esztétikai kinézetét és tartósságát.

A fa hiányos felületeit érdemes először kipótolni, kiegyenlíteni, például folyékony fával. A folyékony fa pontosan ezt a célt szolgálja és nagy előnye, hogy szinte bármilyen árnyalatban megtalálható, így áttetszőben is. Ez nagyban megkönnyíti a dolgunkat!

Jó tanácsok, lazúrozás menete

- Impregnálásra és pórustömítésre, ha szükséges, az alapozás előtt lehet firniszt használni, más néven lenolajkencét. Ez csak oldószeres utókezelő anyagok alá biztosít megfelelő tapadó felületet. Vizes bázisú alapozók és lazúrfestékek alá nem javasolt.
- Az első réteg lazúr felkenését követően ajánlott kicsit megcsiszolni a fát, ezzel fokozva a második réteg tapadóképességét.
- Amennyiben a fa már kezelve volt (festve vagy lakkozva), érdemes eltávolítani a már felkent rétegeket, a lazúr ugyanis csiszolt felületeken szívódik be a leghatékonyabban.
- Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a fát már lazúroztuk korábban. A megkopott, levált fát is csiszolni kell, valamint favédőszerrel lekezelni.
- Ne végezzünk lazúrozást felmelegedett területen vagy nagy nyári melegben: Az oldószer ilyenkor gyorsabban párolog, ellehetetlenítve a szép és igényes végeredményt. -10 fok alatti alkalmazásánál a lazúr nehezebben köt és száradási ideje is kitolódik, ezért fontos megválasztani a kezelés időpontját.

Rossz hír, hogy a lazúrozás nem hatásos olyan fafelületeken, melyek tartósan talajjal vagy nedvességgel érintkeznek. A vékony és a vastaglazúrokat is külön-külön két csoportra oszthatjuk, mint oldószeres és vízbázisú lazúrok.

Nézzük először a vékonylazúrokat 

A vékonylazúr mélyen behatol a fa bordázata közé, kiemelik annak erezetét és ellenálló réteget képeznek a víz ellen is.

Vízbázisú vékonylazúr:

Előnye, hogy a száradási idő alacsonyabb, így dinamikus tempóban vihetjük fel a rétegeket a fafelületre és a lecseppent lazúrfesték vízzel is könnyen eltávolítható. A színtelen vízbázisú vékonylazúr fényereje nem túl magas és UV védelme is alacsony, ellenben megtartja a fa természetes jellegét, bordáit, struktúráját.

Oldószeres vékonylazúr: Ezesetben szükséges a lazúrfestéket 2-3 rétegben felvinni. Az első réteg száradását követően csiszoljuk át a fát, a következő rétegek tapadását elősegítve. A vékonylazúr ezen fajtáját nem kell higítani, az ecsetet – ha ragaszkodunk hozzá- lakkbenzinnel tisztíthatjuk, de egyesek szerint igen nehéz a festék eltávolítása, így talán nem is érdemes az ecset tisztításával bíbelődni. Ezek között is különböző árnyalatok megtalálhatók, de nem ajánlott a színtelen oldószeres lazúrt kültéri fán használni. A vizes és az oldószeres vékonylazúrokat együtt ne használjuk! Mivel az UV állóság a színpigmentekben van, ezért nem érdemes kültéren áttetsző lazúrt alkalmazni. A vastaglazúrokat inkább rétegképző felhasználása végett ismerjük, mert nem képes mélyen beszívódni a fa erezetébe.

Míg a vékonylazúr matt, a vastaglazúr fényes, csillogó hatást ad a fának és emellett könnyen tisztán tartható.

Vastaglazúrok

Az oldószeres vastaglazúr áttetsző változata önmagában nem, csak színnel keverve használható. Tartós védelmet nyújt kül- és beltéri ajtók, ablakok vagy kapuk esetében egyaránt. A felhordáshoz használt ecsetet lakkbenzinnel tisztíthatjuk. 

Másik fajtája a vízbázisú vastaglazúr. Ugyanúgy fényes hatást kölcsönöz a fának, ami pedig mellette szól, hogy gyorsabban szárad mint az oldószeres lazúr. Ez 3-5 órát jelent, ami nyílászárók esetében kiváló, hiszen elkerülhető a száradással az ajtók/ablakok beragadása.

Egyes fafajtákon színoldó hatást tapasztalhatunk, ezért érdemes egy kisebb területen próbafestést végezni. Hígítást nem igényel, az elfolyásokat és cseppeket csapvízzel eltávolíthatjuk. A vastaglazúrra jellemzően, a színtelen festék önmagában nem alkalmazható, valamint olyan területeken sem, amelyek folyamatos UV sugárzásnak vannak kitéve.
A másik hasznos segítségünk a fedőlazúr. Ez általában vízbázisú, akril alapú festék, mely a fa fedésére alkalmas. Igényeinknek megfelelően lehet matt vagy fényes hatású, UV-védelmet biztosít, diffúziós és víztaszító tulajdonságokkal. Alkalmazásával a rossz állapotú, elhanyagolt fafelület is újjá varázsolható. Mielőtt belevágnánk otthoni fafelületek kezelésébe, kérjük ki a hozzáértők tanácsát vagy alaposan olvassuk el a dobozon található leírást, kikerülve ezzel a későbbi kellemetlenségeket vagy a nem megfelelő végeredményt.